IRODALOM TÉTELEK
|
Bánk alakja és tragikuma I; A felvilágosodás előtt nem volt hivatalos színjátszás hazánkban, mivel hiányzott a városi közönség. A középkorban ún. liturgikus drámák léteztek.A 18. században csak iskoladrámákkal lehetett találkozni. Az iskoladráma azt jelentette, hogy csak zárt körben, az iskolás gyerekek adták elő. Magyarországon nem voltak színházak sem, csak istállókban vagy ehhez hasonló helyeken volt néhány színmű előadása. Az első magyar színtársulat Budán alakult meg 1790-ben,a második magyar színtársulat 1807-1815. működött Pesten. A bemutatott drámákat a német színházaktól kölcsönözték, és magyarították. 1837-ben a fővárosban megnyílt Pesti Magyar Színház néven a Nemzeti Színház. Az első dráma 1772-bern jelent meg, ez volt Bessenyei György műve az Aegis tragédiája. Csokonai is büszkélkedhetett néhány drámával pl.: A méla Tempefői, özvegy Karnyóné. 1817-ben Döbrentei Gábor folyóiratot jelentetett meg, Erdélyi Museum címmel. Ebben a folyóiratban megjelent egy pályázat, ahol drámákat kellett írni, de meg volt határozva, hogy valamely magyar történelmi eseményt dolgozhat fel, tragédia formájában. Erre a pályázatra írta Katona József-Bánk Bán című drámáját. II; Az előversengésben Ottó Bíberachal beszélget: el akarja csábítani Melindát. Bíberach játszik gazdájával, hol bíztatja, hol meg lehűti. Gertrudis közli öccsével másnap el kell utaznia. Az első szakasz Mikhál és Simon beszélgetésével indul a bálteremben. Beszélgetnek, hazájukra gondolnak. Simon 7 fiára gondolva örül, hogy nem hal ki nemzete. Szállingóznak a vendégek, megérkezik titokban Bánk is. Petur titkos találkozóra hívja Bánkot, melynek jelszava Melinda. Párbeszédüket véletlenül kihallgatja Bíberach. Ottóhoz megy azzal a hírrel,hogy Melinda kész találkozni vele. Ottó szerelmet vall Melindának, az asszony azonban Bánk szavaival elutasítja a férfit. Bánk fültanúja az eseményeknek, de megnyugszik. Megérkezik a királyné, Melinda gúnyosan mond neki köszönetet, majd elmegy. A királyné rátámad öccsére kétértelmű szavakkal. Ottónak Bíberach ad tanácsot: használjon hevítő port és altatót. A második szakasz Petúrék szállásán kezdődik. A békétlenek szidják a királynét, szeretnék helyéről eltálvolítani. Az érkező Bánk nagy indulatokat tapasztal, de logikus érvekkel lecsillapítja a lázongókat. Ebben a pillanataban állít be Bíberach, figyelmezteti Bánkot Melinda veszélyben van. Bánk ekkor elrohan a békétlenek pedig azt ígérik, megvárják míg visszatér. A harmadik szakaszban Melinda szobájába csöppenünk, és Ottó már meggyalázta az asszonyt. Bánk feleségét faggatja, Melinda azonban azt ismételgeti, hogy nem tehetett a dologról. A gyanú Gertrudisra terelődik. Melinda távozása után Tiborc érkezik, akit Bánk nagysokára felismer. Egy erszényt kínál neki, amit a jobbágy a többi éhezőre gondolva visszautasít. Bánk ekkor Tiborcra bízza Melindát és fiát, Somát. Ottó és Bíberach párbeszéde következik: A rémült Ottó, azt kérdezi mitévő legyen. Bíberach cinikusan válaszol, ezért Ottó hátulról leszúrja. A haldoklót Myska bán találja meg, még néhány szót tud váltani vele. A negyedik szakasz Gertrudis tróntermében kezdődik.Izidóra jön Gertrudishoz búcsúzni. Tőle hall Bánk megérkezéséről és a palotában történt gyilkosságról. Gertrudis átkozza Ottót, de gyorsan nekilát menteni a menthetőt. Először Melindát hivatja. El akrja távolítani a palotából. Mikhál jön figyelmeztetni a királynőt, de az gyorsan elfogatja. Ekkor érkezik Bánk Tiborccal. Bánk Tiborcra bízva feleségét vele küldi haza és távozni akar. A királyné visszaparancsolja, heves szóváltással zajlik kettejük között a beszélgetés, ami gyilkosságba torkollik. A királyné hátba támadja Bánkot, mikor Ottó hirtelen feltűnik, majd mikor megláttja Bánkot elszalad. A királyné leakarja szúrni Bánkot, de az kicsavarja kezéből a tőrt és beleszúrja Gertrudisba. A királyné testét Myska bán fedezi fel. A haldokló Gertrudis Ottót nevezi gyilkosának. Közben a békétlenek betörnek a palotába, de Solom mester kiűzi őket onnan. Az ötödik, egyben az utolsó felvonás a Palota nagytermében játszódik, Gertrudis ravatalánál. A király már itthon van, s feleségét gyászolja. Solom mester jelenti, hogy elfogták és megölték Petur bánt. Ekkor hozzák a foglyot Somát, Bánk fiát, Mikhál felsorolja a királyné bűneit. Így a király megbocsát,de száműzi őket Magyarországból. Ekkor lép be Bánk, büszkén vállalja a tettét. A király bosszút akar rajta állni. Később hozzák a halott Melindát, ettől Bánk teljesen összeomlik. A király megkegyelmez Bánknak: "A büntetés már ennek irgalom."A király szavaival ér véget a cselekmény: "Méltán esett el a királyné". b; A dráma középpontjában egyetlen szereplő, Bánk Bán áll, ezért nevezhetjük középpontos drámának is. A szereplőket két csoportra lehet osztani egy pozitív és egy negatív csoportra. Bánk bán méltán lett a mű központi alakja. Nagy felelősségérzetű, király és törvényhű ember, a családi sérelem és a nemzeti elégedetlenség összefonódva mozgatja. Elsősorban a közérdeket nézte és csak utána a sajátját. Tiborcon keresztül értette meg a parasztság sorsát, helyzetét. Segíteni azonban nem tudott, mert a harcban egyedül hagyták. A szerelemben is példamutató, életének legfőbb értéke Melinda, a gyalázat után sem fordult el feleségétől. Nem őt vádolta, hanem vesztének okozóit. Túlságosan visszafogott, túlságosan megfontolt, tépelődő alkat: nem gyávaságból késlekedik, hanem épp azért, mert rendkívül érzékeny, okos és nemes személyiség. Ő minden¬re gondol, mindent előre lát: számol az esetleges harc ártatlan áldozataival, a király fájdalmával, még Gertrudisban is megérti, hogy ő éppúgy szereti hazáját, mint a magyarok az övékét. Bánkot a családi sérelem és a nemzeti elégedetlenség összefonódva mozgatja. Erkölcse kifogástalan. A Melinda körül támadt bizonytalanság olyan sokkhatást vált ki Bánkból, hogy képtelen a döntésre, magatehetetlenül gyötrődik.A végső tetthez, a királyné megöléséhez Tiborc és a parasztság szenvedései adják meg a végső lökést.Bánk ítéletét a haza, és a becsület együttes parancsa kényszeríttette ki, tette jogos büntetés volt. A gyilkosság után nem diadalt érez, újra feltámadnak régi kényének kétségei. A gyászszertartás helyett azonban újra magabiztos, büszkén, és öntudatosan vállalja a gyilkosságot. A hazát mentette meg, s ezzel erkölcsileg felmagasodik.Bánk célja az, hogy bebizonyítsa tettének jogosságát. Bánk diadalmas nemzet mentő hős lehetne, de összeomlik, amikor meghalja Melinda halott. Nem erkölcsileg bukott el. Élete egyedüli, és legfőbb értéke veszett el, további élete értelmetlenné válik. Bánk Bán a pozitív szereplők közé sorolható. Gertrudis nemcsak ellenfele Bánknak, hanem az ellen¬pontja is: maga a megtestesült erély, aktivitás, elszántság. Szinte mindenkit ő mozgat a darabban. Ezért őt Bánkkal szemben a negatív szereplők közé lehet sorolni. Ő hívja magához Bánkot, ő kéri rajta számon viselkedését, pedig épp neki kellene számot adnia tetteiről. Jó képességeit (okos és határozott) a rosszra használta fel. Elsősorban ő volt a felelős az idegen nagyurak gaztetteiért. Peturékat az ő politikája teszi lázadókká, Ottó az ő biztatására tart ki a mármár feladott csábítási terv mellett. Gőgös és gonosz.Gertrudis a hatalom mániákusa, tűrhetetlen az uralma. Saját személyes tulajdonának tekinti az egész országot. Visszataszító gőgje, a magyarokat lenéző megvetése jogosan váltja ki az ellene szervezkedő bosszúvágyat. Erős akaratú, céltudatos, uralkodásra termett asszony. II. Endre alakja kidolgozatlan; egyetlen vonása a nemeslelkűség.Felesége fölött érzett gyászát éppoly méltósággal éli át, mint a kegyelemgyakorlást. Az uralkodó nem lehet gonosz, csak a környezete, a tanácsadói. II. Endre király alakjában a felvilágosult, igazságra törekvő nemzeti uralkodót akarta bemutatni. Egyértelműen pozitív szereplő. Melinda hűséges, jó feleség. Spanyolországból jött Magyarországra testvéreivel. 15 évesen ment feleségül Bánk bánhoz, amiben jól érezhető a hála is. Gyermekien naiv,tragédiáját az udvar romlottsága okozta. Ottó el akarja csábítani, de Melinda szereti Bánk bánt, hűséges férjéhez. A tébolyodás jelei mutatkoznak nála, amikor Bánk megátkozza fiukat. Mindenért a királynét okolja, tőle akarja visszakövetelni gyermekét, férjét, testvéreit.Pozitív tulajdonságokkal rendelkezik. Ottó a királyné kéjenc öccse, az idegen nagyurakat képviselte. Gyáva, rosszindulatú, aljas, ostoba. A mű legellenszenvesebb alakja. Melindát akarja elcsábítani, pedig tudja, hogy Ő már férjes asszony. Gyáva, kéjelgő, ostoba, bűnei a lelki és testi erő hiányából erednek, már egy orgyilkosság is terheli. A királynéra támaszkodik, gyámságát mindig, mindenhol igénybe veszi emiatt elbízza magát. Azonban még a szerelemben is gyáva, személyes tulajdonságaival nem tudja meghódítani Melindát. A darabban a negatív szereplők sorába sorolható. Bíberach, természetesen negatív hős, hiszen őt a haszon hajtja. Ezt egyik monológjából is megtudhatjuk: "Ott a haza, hol a haszon". Ő segít Ottónak tervében, s aztán Bánkhoz megy, hogy elárulja neki a tervet. Ottó mindenese, szellemi gyámja a vétek útján, a herceggel jött az udvarhoz. III; Bánk tehát diadalmas, nemzetmentő hős lehetne, mégis összeomlik. Közömbös neki már, hogy mi a király véső döntése, hiszen az ő ítélete nem erkölcsileg bukott el. Bukásának egyedüli oka, hogy megmentette az országot egy pusztító testvérháborútól, ezzel ki szolgáltatta Melindát a bosszúnak, s ezzel halálát okozta. Elvesztette élete legfőbb értékét: a szeretett asszony halála vezetett saját megsemmisüléséhez. Így vált a temetés vesztesévé, további élete értelmetlenné lett. LETÖLTÉS
|
| |||||||